Megoldás

Az Akadémia célja, hogy a probléma menüben leírt tények hajtóerőit és okait megszüntesse. Ez nem kis feladat, de bízunk az eddig felgyülemlett tapasztalataink és sikereink pozitív hatásában és az egyre több csatlakozó és segítő szervezet, cég, s magánember segítségében!

Célunk egy tiszta és egészséges Magyarország, ahol „a kicsi szép”, s a külcsín helyett a belbecs a mérvadó!

„De mit tehetek én?” – hangzik el a kérdés ilyenkor.

Fillérekből csapvizet engedhetünk kulacsunkba, házi lekvárt főzhetünk kiürült befőttesüvegeinkbe, vagy éppen egy kis kézműves technikával „trendivé” varázsolhatjuk régi tárgyainkat. Ügyességünket fejlesztve pedig megpróbálhatjuk az elromlott termékeket megjavítani. Az újrahasználat tehát nem csak pénztárca- és bolygókímélő, de közvetve egészségmegőrző hatású is!

Hazánkban jelentős a használt termékek iránti kereslet (növekvő vásárlási hajlandóság), ezt bizonyítja az egyre nagyobb teret hódító lakossági kezdeményezések sokasága: karitatív gyűjtőakciók, garázsvásárok, cserebere börzék, adományboltok, használt ruha vásárok, melyek részben egymástól elszigetelten léteznek, összekapcsolásukra jó példa a Zöld Térkép és a Túl sok cucc. További hasznos oldalak, amiket ajánlunk a Zokni Csereprogram illetve a Miutcánk elnevezésű weboldal.

Újrahasználati központok:

Az idegen szóval „reuse center”-nek nevezett létesítmények most épülnek Magyarországon. Ezek lényege, hogy a lakosság itt leadhatja már nem használandó tárgyait, eszközeit. Miután a központ dolgozói bevizsgálták az adott terméket, és ha szükséges, megjavítják, szabadon elvihető, és más által újra használható. Számos környezetvédelmi projekt megvalósulhat, vagy kaphat otthont az újrahasználati központokban; nyugaton ennek közösségépítő szerepe is van. Ugyanilyen újrahasználati központokat nyitott a Társulás a hulladékudvarokkal együtt. Ha van megunt, de még mások számára használható tárgy, eszköz, akkor azok ingyenesen bevihetők a megépült hulladékudvarokba.

Az e-reuse Kft. hozta létre az első magyarországi újrahasználati központot 2013-ban, ahol a hulladékként kezelt berendezések jelentős része újrahasználatra alkalmassá válik, és visszakerül a kereskedelmi körforgásba, így növelve meg az egyes berendezések élettartamát.

A beérkezett elektronikai hulladékokat vagy használt termékeket szakemberek kiválogatják, átvizsgálják, ami működőképes, azt javítják, tesztelik, tisztítják. A kipróbált berendezések érintésvédelmi megfelelőség esetén értékesítésre kerülnek üzletükben vagy webáruházukon keresztül. Jellemző termékek: kis- és nagyháztartási gépek, számítástechnikai eszközök, szórakoztató elektronikai berendezések, barkácsgépek és játékok. A komplett berendezéseken kívül lehetőséget biztosítanak alkatrészek megvásárlása is: www.ereuse.hu

Budapesten két Szemléletformáló és Újrahasználati Központ (hulladékudvar) valósult meg 2015-ben: XV. kerület Károlyi Sándor út 160.; XVIII. kerület Méta – Besence utca sarok.

Hulladékból Művészet

Recycling Art, Öko-Design, DIY: Do It Yourself!, Csináld magad!, Re-Design, Sufni-tuning
A művészek alkotásaikon keresztül reagálnak a XXI. század hulladékproblémájára, felhívva ezzel a figyelmet fogyasztási szokásaink árnyoldalaira. A hulladék feldolgozásának ez egy érdekes és sokszínű formája, mely által a haszontalan kacatok és hulladék anyagok termékként, vagy éppen művészeti alkotásként öntenek újra formát.

S MIT TEHET EGY GYÁRTÓ, VAGY CÉGVEZETŐ?

  • gyártói felelősség kiterjesztése
  • hosszabb élettartamú termékek gyártása
  • kisebb tömegű termékek gyártása
  • javítható termékek gyártása, a kisipari javító szolgáltatások támogatása
  • termékhelyettesítés – a hulladékképző termék felváltása
  • ökológiai szemlélet elterjesztése
  • kutatás és fejlesztés
  • innovatív ipari formatervezés (öko-design)
  • életciklus-elemzések (LCA) használata pl. a csomagolásoknál (visszaváltható/eldobható?)

MIT TEHET A TÖRVÉNYHOZÁS?

  • környezetterhelő termékek adóztatása (pl. szatyoradó)
  • szigorúbb szabályozás
  • a fenntarthatósági elvek erősebb érvényesítése a szabályozásban
  • rendszerszemléletű megközelítés
  • eredményközpontú cselekvés

MIT TEHETÜNK MI?

TOP20 KÖRNYEZETTUDATOS LÉPÉS!

That’s one small step for man, one giant leap for mankind.” – Neil Armstrong.

...Itt igaz, most nem a holdra szállásról van szó, de legalább olyan fontos napjainkban, hogy mit tesz az egyén:

20 kis lépés a hétköznapokban, de egy óriási lépés az emberiség jövőjéért!

Kezdjük a „6R” átfogó gondolataival:

  1. Reduce: Csökkents! Használj kevesebb anyagot, tárgyat, erőforrást! A kicsi szép!
  2. Rethink: Gondold újra! Nincs jobb megoldás az adott problémára, ami kevésbé terheli a környezetet?
  3. Refuse: Utasítsd vissza! Nem kell elfogadni azt, amivel nem értünk egyet (például szórólap vagy nejlonzacskó)!
  4. Recycle: Szelektálj és hasznosíts! Használj újrahasznosított alapanyagot, illetve gondold végig, ha készítesz valamit: mi lesz vele, amikor hulladékká válik?
  5. Reuse: Használd újra! Lehetne a feleslegessé vált terméket másra is használni? Például részeit felhasználni vagy más funkciót adni neki?
  6. Repair: Javítsd meg! Ha érdemes valamit megjavítani, vagy megjavíttatni, hosszabbítsd meg ezzel a termék életét!

Az egyik leghatásosabb technika a háztartási hulladéktermelés minimalizálására a tájékozottságunk növelése és a tudatos vásárlás bevezetése:

  1. Éhesen és pamutszatyrok nélkül soha ne induljunk el vásárolni! Kerüljük a műanyag zacskókat, s mutassunk jó példát vásárláskor! Egy szép fonott bevásárló kosár is jelenthet motivációt mások számára. A jóllakott vásárló pedig bizonyítottan kevesebb terméket vásárol, és csak arra szorítkozik, amire tényleg szüksége van.
  2. Gondoljuk meg vásárláskor, kit is támogatunk! Minden elköltött forintunkkal szavazunk annak a terméknek az előállítójára, csomagolására, alapanyagainak előállítási módjára! Így támogatunk sok esetben közvetetten erdőirtásokat, embertelen bánásmódot vagy akár állatkísérleteket. Ezért fontos, hogy TUDATOS FOGYASZTÓ váljon belőlünk!
  3. Használjunk bevásárló listát! Ha előre összeírjuk, mit szeretnénk vásárolni, kevesebb szükségtelen terméket fogunk beszerezni a boltban. Ne dőljünk be a látszólag „akciós” termékeknek!
  4. Járjunk lehetőleg helyi piacra: garantáltan kevesebb csomagolóanyagot, de frissebb és egészségesebb árut viszünk haza. S közösségi élménynek sem utolsó!
  5. Készíts menütervet: gondold át, hogy mit, mennyit és mikor fogtok enni, majd ennek megfelelően készíts bevásárlólistát! Így könnyedén elkerülheted a túlköltekezést, és élelmiszert sem fogsz kidobni többé.
  6. Keresd a tartós, időtálló termékeket és a természetes alapanyagokat! Ha elsőre drágábbnak is tűnik, kalkuláld bele, hogy a gyengébb minőségűt hamarabb kell majd pótolnod, és a végső elhelyezésével is időt kell töltened.
  7. Az élelmiszerek és kozmetikumok rengeteg felesleges (és káros) anyagot tartalmazhatnak. Ne kezeld magad vegyszerrel se kívülről, se belülről, ha vegyszer nélkülit is kaphatsz! Így megőrzöd egészséged, ami a legjobb pénz-, és időmegtakarítás.
  8. Kerüld az eldobható, egyszer használatos termékeket! Ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár. Legyen saját bögréd és ételhordód! Meglásd, a példa ragadós lesz!
  9. Friss, hazai idényzöldség és -gyümölcs! Mindig a szezonális, hazai termékekkel érdemes pótolni az energiát és a vitaminokat! Az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, agyoncsomagolt és tartósított áruk nemcsak nagyobb ökolábnyommal bírnak, de több vegyszerrel is kezelték őket.
  10. Az állattartás jobban hozzájárul a klímaváltozáshoz, mint a közlekedés. Egyél kevesebb húst és tejterméket! A klíma és az egészséged is meghálálja.
  11. Igyál csapvizet! A legtöbb helyen tökéletes minőségű a csapvíz, nem kell csomagolni és kamionnal szállítani. Olcsóbb is. Ha a csapvíz nem opció, rendelhetünk szikvizet, szódavizet, vagy kutassunk fel egy közeli forrást!
  12. Járj többet gyalog, biciklivel vagy közösségi közlekedéssel! Így többet mozogsz, és kevesebbet füstöl(ög)sz.
  13. Nyaralj itthon! Fogadjunk, hogy még egy csomó jó helyen nem voltál! 2012-ben léptük át az 1 milliárdos „álomhatárt”. Ez annyit tesz, hogy ennyi ember lépte át a nemzetközi határokat, ennyi turista indult útnak és látogatott el másik országba! Ez a Föld lakosságának az 1/7-ét jelenti… Így lett a turizmus a világ egyik legszennyezőbb iparága.
  14. Nem kell mindent egyszerre. Kis lépésenként alakítsd át az életmódod! Kezdd a legvonzóbb, legérdekesebb vagy legkönnyebb dologgal, de ne ragadj le ennyinél! Sose veszítsd szem elől: a fogyasztás nem boldogít, a nyitottság az újra viszont igen!

 

A Hulladék Akadémia c. projekt az

OKTF – Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság

támogatásával jöhetett létre